„Na de mit adtak nekünk a rómaiak?!” – a klasszikus kérdésre az egyik válasz az, hogy a szőlőtermesztést és a borfogyasztást. Ha nem is mindenhova a rómaiak vitték el ezt a szokást, az biztos, hogy Európában a borfogyasztásnak is megvan a maga múltja, történelme és kultúrája. Léteznek ugyan klasszikusan borfogyasztó nemzetnek tartott országok, azonban a kereskedelem globalizálódása és a klímaváltozás mára olyan területeket is megismertetett a borral, és tette lehetővé a szőlőtermesztést, amelyek korábban erről álmodni sem mertek. De nézzünk is körül a világban, az örök klasszikusok mellett kik a feltörekvő újoncok a borpiacon!
Franciaország: a vegánok miatt csökken a vörösbor fogyasztás?
Európát is a borkultúra bölcsőjeként tartjuk számon, néhány európai országot pedig klasszikusan bortermelő és borfogyasztó nemzetnek gondolunk.
Ilyen például Franciaország, amely bár a világ harmadik legnagyobb bortermelője, az elmúlt 50 évben mégis felére csökkent a borfogyasztás az Eiffel-torony hazájában.
A visszaesés egyik oka a Z generáció, a fiatalabbak ugyanis csak különleges alkalmakkor nyúlnak ehhez az italhoz. Az pedig, hogy leginkább a vörösborok népszerűsége csökkent, de továbbra is sok fehérbor, pezsgő és rozé fogy, leginkább a francia étrend átalakulásával magyarázható. Egyre több ugyanis a vegetáriánus és vegán az országban, a vörösborok pedig jellemzően húsételekhez állnak jól.
Róma a fehérre, Nápoly a vörösre esküszik, Milánó inkább pezsgőzik
Ha nem is olyan mértékben, mint a franciáknál, de Olaszországban is csökkenő tendenciát mutat a borfogyasztás: itt 26%-kal esett a fogyasztás az elmúlt 20 évben. Azért az olasz asztalnál még mindig előnyt élveznek a vörösborok, legalább hetente kétszer fogyasztják őket, míg a más fajták ritkábban fordulnak elő. Ha hinni lehet a felméréseknek, akkor elmondhatjuk, hogy Róma több fehérbort fogyaszt, mint az olasz átlag, míg Nápoly inkább a vörösborokra és a roséra szavaz, pezsgőzni pedig a milánóik szeretnek a legjobban.
Napsütötte, déli borvidékek
Vitathatatlan, hogy a spanyolok is sokat adtak a bor és gasztronómia szerelmeseinek,
Spanyolország pedig a világ legnagyobb szőlőterülettel rendelkező országa 1,2 millió hektárral, ami (csak hogy el tudjuk képzelni) a magyarénak kb. hússzorosa.
Ennek ellenére csak a második, harmadik legtöbb bort készítik a világon, mert alacsony termésátlagaik vannak, egyrészt a minőség, másrészt ültetvényeik magas átlagéletkora miatt. Az ország csakúgy, mint a kultúrában vagy a gasztronómiában, a borok területén is szinte végtelen színességet mutat köszönhetően az Ibériai-félsziget földrajzi változatosságának. Teljesen más fajta bort találunk például a Földközi-tenger és a katalán hegyek között megbúvó vidéken, mint a száraz Andalúziában.
És mert imádjuk a napsütést és a tengert, meg kell említenünk a görög bort is, elsősorban Kréta különleges borait. A szigeten a bortermelő területek az északi részen találhatók, a szőlő az olajfaligetek mellett nő, ami megvédi a Líbiai-tenger meleg szelétől. Az Égei-tenger felől pedig hűvösebb áramlatokat kap, ami ideális időjárási körülményeket teremt a szőlőtermesztéshez.
Feltörekvő bortermelők
Van néhány olyan ország és terület, amelyre nem gondolnánk azonnal, ha a borfogyasztásról beszélünk. Érdemes azonban számolnunk velük is, mert a változó piaci és éghajlati viszonyok miatt figyelmet követelnek maguknak ők is.
Ilyen Európa északi része, amelyet szinte egyáltalán nem gondolnánk szőlőtermesztésre alkalmas vidéknek. Ma már azonban Finnországban is egyre több borászat indul, ami leginkább az ország változó klímájának köszönhető. Igaz, a legtöbb szőlész-borász egyelőre csak kísérletezik a különböző szőlőfajtákkal, leginkább azt vizsgálják, melyek érezhetik jól magukat ezeken a területeken.
Lego és bor
És bármennyire meglepő, ma már Dánia is bortermelő ország: 2000 óta hivatalosan is, akkor fogadta el ugyanis az Európai Unió kereskedelmi borvidékként. A pincészetek száma is folyamatosan emelkedik, ma már több mint száz borászat működik az országban, holott tíz évvel ezelőtt még fele ennyi sem volt. És hogy milyenek is a dán borok? Szinte mindegyik pincészetnél készítenek pezsgőt, hiszen a magas savtartalmú pezsgő-alapborok készítéséhez tökéletes a dán klíma. A fehér szőlők között a legnépszerűbb a solaris fajta, nem véletlenül, hiszen a solarist a németországi Freiburgban nemesítették, rezisztens szőlőfajta. Vagyis a gombás betegségekkel szemben ellenálló, így permetezés nélkül is egészséges marad. A legfontosabb azonban, amiért a dán szőlőültetvényekben előszeretettel telepítik az az, hogy korán beérik.
Bortermelés és borfogyasztás a ködös Albionban
Úgy tűnik, a klímaváltozás következtében hamarosan az angolokkal is számolnunk kell: a dél-angliai Kent megyei Appledore-ban pinot noir-ból termett kiemelkedő minőség a közelmúltban. Ez nem véletlen, az éghajlatváltozás miatt mára a terület adottságai közel azonosak a 70-es, 80-as évekbeli Champagne-éval. A régióban jellemzően pinot noir-ból, chardonnay-ból és rizlingből állítanak elő pezsgőket és hagyományos borokat.
A sárkány szeme
És ha már feltörekvő szőlőtermesztőkről beszélünk, nem hagyhatjuk ki Kínát sem a sorból, hiszen a legnagyobb ütemben ennek az országnak a szőlőültetvényei növekednek a világon. Az országban a XIX. század óta meghatározó a cabernet sauvignon borszőlő, de elterjedt a chardonnay és a shiraz is. Léteznek azonban őshonos szőlőfajták, amelyek a jövő ázsiai bortermelésében szintén szerephez juthatnak. Mellettük szól az a tény, hogy többségében remekül ellenállnak a betegségnek és kedvező számukra a helyi klíma és a talaj. Ezért is valószínű, hogy hamarosan megismerkedhetnek a borfogyasztók olyan szőlőfajtákkal, mint a sárkány szeme, a shuanghong vagy a beihong.
… és mi a helyzet nálunk?
Végül, de nem utolsó sorban nézzünk körül Magyarországon, hogy is állunk mi a borfogyasztással? Bár mi is borivó nemzetnek tartjuk magunkat, napjainkban a 22 literes éves fejenkénti fogyasztás, de ez már 18 liter alá csökkent. Ez a mennyiség pedig a középmezőnyhöz elég, ennél még a nem éppen nagy borosnak mondható britek is többet isznak.
Hazánkban több éven keresztül készült a Nagy Borteszt, ami átfogó képet adott a hazai borfogyasztási szokásainkról. A legutóbbi felmérés alapján elmondhatjuk, hogy
a rozét megelőzve leginkább a száraz fehérborokat kedveljük, de egyre népszerűbbek a pezsgőt és habzóborokat is, a vörösborok fogyasztása viszont erősen visszaesett.
A bor fogyasztása pedig nálunk sem csak kulináris élmény, törekszünk rá, hogy megismerjük a borok típusait is. Ezt mutatja, hogy bár az online kereskedelem egyre népszerűbb, tartja magát a bor vásárlásának a helyszíneként a szaküzlet, borkereskedés is. Itt ugyanis a kiválasztott borunk jellemzői mellett megismerhetjük az adott tétel készítésének módját, történetét, de akár a hozzá passzoló ételekkel kapcsolatban is tanácsot kaphatunk.