A világ egyik legismertebb és legelterjedtebb szőlőfajtája a cabernet sauvignon, szinte mindenhol megtalálható Franciaországtól kezdve Kínán keresztül egészen az Egyesült Államokig. Elterjedtsége és ismertsége miatt sokan gondolhatják, hogy már mindent tudnak róla. Pedig a tanninokon és ízjegyeken túl történetében felbukkan egy kalandos életű magyar gróf, kötődik hozzá egy igazi városi legenda, de még Jimi Hendrixet is hírbe hozták vele. Lássuk, mit tudunk erről a koránt sem hétköznapi szőlőfajtáról!
Vadnak született
A cabernet sauvignon Franciaországból, ezen belül is Gironde megyéből származik. Valódi felmenőire egy 1997-es DNS-kutatás derített fényt, amely kiderítette, hogy
a szőlőfajta a természetben végbement spontán kereszteződés eredménye, két szülője pedig a cabernet franc és a sauvignon blanc.
A neve is erre a vadon történő kereszteződésre utal, a francia „sauvage” szó ugyanis „vad”-at jelent.
Ennek dacára nem tartozik az ősi szőlőfajták közé, első említése a 18. századra vezethető vissza. A huszadik század végére azonban minden szempontból behozta korábbi lemaradását. Jelenleg a legtöbbet termelt borszőlőként tartják számon, Magyarországon például mintegy 2600 hektáron található meg.
Még a Góbi sivatagban is ott van
Hogy pontosan milyen éghajlatot szeret, nehéz meghatározni. Általánosságban elmondható, hogy azokat a területeket kedveli, amelyek klímája se nem túl meleg, se nem túl hideg, bár ezzel nem jutunk sokkal közelebb a megoldáshoz. Legkiemelkedőbb termőterületei a hazájának számító francia Médoc és Pessac-Leognan mellett az amerikai Napa és Sonoma (ide visszatérünk még ma…), az olasz Bolgheri, az ausztrál Coonawarra és Margaret River és a spanyol Penedes. Hazánkban arányaiban Villányban és Szekszárdon a legelterjedtebb fajta, mennyiségében pedig Eger vezet. Ez a széleskörű elterjedtség is bizonyítja, hogy rendkívül alkalmazkodó fajta. A lösz és mészkő mellett a vulkanikus talajon egyaránt izgalmas borokat tud adni. Mivel azonban szereti a száraz körülményeket, ezért még a Góbi sivatagban is termesztik, amit azért viszonylag kevés szőlőfajta mondhat el magáról.
Egy magyar gróf kaliforniai kalandjai
A cabernet sauvignon elterjedésében van néhány egészen izgalmas vargabetű, az egyik ilyen epizód épp Kaliforniához kötődik. És ha a kaliforniai bortermelésről beszélünk, akkor meg kell említenünk a kalandos életű Haraszthy Ágoston grófot. Kaliforniában ugyanis a cabernet honosításának egyik úttörője Haraszthy gróf volt, akinek egykori szőlészete és múzeuma Sonomaban ma is látogatható. A gróf története viszonylag ismeretlennek számít itthon, pedig a reformkori nemesember bejárta Amerikát, Wisconsinban várost alapított, San Diego megye első seriffjeként szolgált. Az európai típusú szőlészet meghonosításával pedig neki köszönhető, hogy az USA bortermelésének 85 százaléka Kalifornia államban található. Ahogy élete, úgy halála körülményei sem hétköznapiak: állítólag Nicaraguában felfalta egy krokodil – de ennek vélhetően nincs köze az általa készített borokhoz…
Szép kilátás ma is
Haraszthy bortermelői ambíciói kezdetben kudarcba fulladtak Amerikában, több próbálkozás után az erre alkalmas vidéket végül a San Fransiscotól 60 kilométerre északra található, már említett Sonoma-völgyben találta meg, ahol 1857-ben 226 hektáron szőlőföldeket létesített, és megalapította Buena Vista (vagyis „Szép kilátás”) névre keresztelt borászatát, mely napjainkban is ugyanezen a néven működik – igaz, ma már olasz tulajdonban van.
A siker ezúttal nem maradt el, az 1860-as évek elejére a Buena Vista a környék legjelentősebb agrárvállalkozásává nőtte ki magát. Eközben Haraszthy a cabernet után folyamatosan újabb és újabb szőlőfajtákat hozatott Európából.
Halálának századik évfordulóján, 1969-ben Kalifornia állam kormányzója, egy bizonyos Ronald Reagan, akit később amerikai elnökként ismert meg a világ, kongresszusi beszédében tisztelettel adózott emléke előtt. A kaliforniai szenátus nyolc évvel korábban pedig ünnepélyes határozatban mondta ki, hogy Haraszthy Ágoston a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta.
Chilében is főszereplővé vált
A cabernet sauvignon másik nagy kalandja Chilében játszódott, az itteni borkultúra kialakulásában is hatalmas szerepe volt, bár igaz, ide nem a magyarok, hanem a spanyolok hozták el a szőlőt és vele a borfogyasztást is. A feljegyzések szerint ugyanis az 1500-as évekig még a szőlőt sem ismerték az országban. A spanyol telepesek megérkezését követően jelentek meg az első szőlőtőkék, méghozzá célzottan a különféle borszőlők annak érdekében, hogy az országban is tudjanak bort termelni az európaiak.
Az anyaországból ugyanis kifejezetten drága volt a bor szállítása, a klíma viszont éppen megfelelő a szőlőtermesztéshez és bortermeléshez, ezt a ziccert pedig kár lett volna kihagyni.
Évszázadokon át azonban leginkább csak saját felhasználásra készítettek bort a telepesek, és lassacskán az őslakosság is megszerette ezt az italt. Az 1800-as években aztán megjelentek a francia szőlőtőkék, köztük a cabernet sauvignon és a sauvignon blanc, melyek nagyon hamar elterjedtek, igazán különleges borok készültek belőlük, így szépen le is váltották a korábbi fajtákat.
Mi az igazság a cabernet sauvignon – csokoládé párosításról?
Vajon a csokoládé és a cabernet sauvignon valóban mennyei páros, vagy ez csak városi legenda? Ez a kérdés megosztja a borfogyasztókat, az azonban tény, hogy a cabernet gyakran mutat csokoládés vagy kakaós aromákat. A párosítás mögötti elképzelés a közös íz-, vagy illatkapocs lehet. Van, akinek bejön ez a párosítás, másoknak kevésbé, hiszen az édes étel jellemzően még szárazabbá teszi a savas/keserű/tanninos ízek kiemelésével az eleve száraz vörösbort. Természetesen kóstoláskor számít a bor származása és szerkezete. Egy északi borvidékről származó, savakban lendületesebb tétel biztosan nem fog működni a csokoládéval. A legjobb persze az, ha mindenki maga is kipróbálja, hogy neki hogyan ízlik ez a kettős.
Na de hogy jön ide Jimi Hendrix?
Mert brit tudósok megvizsgálták ezt is… Egészen pontosan azt, a zenehallgatás milyen hatással van az ízérzékelésünkre? Az Edinburgh-i Egyetem pszichológusai egy chilei bortermelő céggel együttműködve kutatták a kérdést. Arra jutottak, hogy a különböző zenék az agy más-más területét aktiválják, és ennek függvényében ízlik másként ugyanaz az ital más-más zenét hallgatva hozzá.
A kutatók ajánlása szerint keményebb zenére – pl. Jimi Hendrix vagy a Rolling Stones számaihoz – cabernet sauvignon csúszik a legjobban.
Méréseik szerint ezt a bort 60 százalékkal érzi erősebbnek, ízgazdagabbnak fogyasztója, ha ilyen zenét hallgat hozzá, mint ha csak csendben kortyolgat. A kutatás egyébként Aurelio Montes chilei borász ötlete volt, aki maga gregorián zenét „hallgattat” boraival, hogy finomabban érjenek. Szerinte ugyanis a finom rezgés, melyet ez a muzsika kelt, javítja a bor minőségét. Arról nincs információ, hogy a kutatás eredményeinek ismeretében váltott-e Jimi Hendrixre…
Nos, ha mi zenét nem is, azonban egy minőségi cabernet sauvignont mindenképpen ajánlunk novemberre. A hónap bora ugyanis az Egri Cabernet Sauvignon Superior 2018, amelyet csendben vagy zenével fűszerezve, csokoládéval vagy anélkül is élvezet fogyasztani.