Aki azonnali eredményt akar, ne vágjon bele a szőlészkedésbe! A szőlő ugyanis nem a mai felgyorsult világ növénye. Ennek ellenére – vagy tán’ épp ezért – azóta, hogy több évezreddel ezelőtt kísérőnkül szegődött, hű társunk maradt. Életciklusa sokban megegyezik az emberével (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy háziasítása idején még az ember élettartama sem volt sokkal több 40-50 évnél). Jelen bejegyzésünkben ebbe a szűk két emberöltőnyi időszakba pillantunk be. Tartsanak velem!
Kiscsoportos szőlőcsemeték
A szőlő élettörténete valamelyik kertészetben, szőlőnemesítőnél kezdődik. Itt “születnek meg” azok a csemeték, amelyeket a hozzánk hasonló szőlészetek megvásárolnak, majd telepítenek.
Mielőtt azonban végső helyükre kerülnének a növendékek, gondos talajelőkészítést kell végezni. A művelet mélyszántást és talajlazítást jelent, de nem túlzott trágyázást vagy műtrágyázást, mert ez kiégetheti a frissen ültetett növényeket. És hogy ebbe a műveletbe mikor érdemes belefogni? Én az őszi szőlőültetésre esküszöm, bár a szőlész szakma a tavaszit is egyenértékűnek tekinti ezzel.
Amint a földbe kerülnek a visszavágott gyökerű oltványok, vallásos áhítattal figyeljük őket, hogy mikor kezdenek el fakadni.
Ez persze, csak amolyan “költői túlzás”, mivel ma már a kereskedelemben igen megbízható szőlőoltványok kaphatók. Ha pedig minden az elképzeléseink szerint alakul, innentől számítva négy év múlva már az első szüretre készülhetünk frissen telepített ültetvényünkben.
Nagykorúság és fénykor
Most írhatnám, hogy több dolgunk nem is akad, mint várni, de ez nem lenne igaz. A termőre fordulásig ugyanis sok teendője akad a szőlészeknek. Kezdődik mindjárt azzal, hogy télire a növénykék tövét betakarjuk, verpeléti szakzsargonnal “becsirkézzük”.
A következő időszakban alakítjuk ki a törzset és valamiféle rendszerbe igazítjuk az egyébként magától szerteszét ágazó növényt.
A szőlő magasságát többféle módon szabályozhatjuk. Badacsony környékén az úgynevezett bakművelést részesítik előnyben, mi inkább az ernyőművelést, mert tapasztalatunk szerint a vessző ernyőszerű visszakötözésével a növekedés és a termés mennyisége megfelelően kontrollálható. Szintén ezt a célt szolgálja az úgynevezett közép magas kordonos művelésmód.
Így érkezünk el a negyedik esztendőbe, ami szempontunkból vízválasztónak tekinthető. Ilyenkor már nagy biztonsággal megjósolható, hogy a telepítési területen beválik-e az adott fajtához fűzött reményünk.
Ekkorra elválik, hogy jól érzi-e magát a talajban és hogy kell-e tápanyag utánpótlást alkalmazni. Minden szaktudásunk ellenére vannak ugyanis olyan szőlőfajták, amelyek nem ismerik a szőlészeti tankönyvekben leírtakat és az ideális adottságok ellenére sem teljesítenek a tőlük elvárható módon.
Kedvező csillagállás (na és rengeteg munka) mellett viszont a szőlő belép a legtermékenyebb időszakába. Vagyis, innentől számítva bő 35 éve van arra, hogy a legnagyobb és legjobb minőségű terméshozamot produkálja.
A szőlő életének alkonya: nyugdíjas évek
A szőlőtő megvastagszik, a törzset mély barázdák szántják. Tavasszal még kizöldül, de egyre kevesebb friss hajtással üzeni: még él. Már fogékonyabb az újfajta kártevőkre, nincs kedve virágozni és keveset terem… Ezek azok a csalhatatlan jelek, amelyek jelzik, hogy szőlőfajtánk ideje lejárt.
A szőlésznek fájdalmas döntést kell ekkor meghoznia: vagy kivágja az ültetvényt vagy – már jóval előbb akcióba lépve – saját vesszőiről elkezdi fiatalítani az állományt.
Utóbbi megoldás hasznos és viszonylag egyszerű is, ám egy idő után a szőlő “elfárad” ezért ismét a startkövön találhatjuk magunkat.
Dombok, lankák, dűlők, szőlők
Nekünk, szőlészeknek-borászoknak hivatásból meg szerelemből is pontosan kell ismernünk a szőlő életciklusát. A tőkék minden rezdülését figyeljük, hogy ha szükséges, a kellő pillanatban beavatkozhassunk. Nincs másként ez a mi esetünkben sem. Ültetvényeinken fiatal vagy épp a fénykorukban lévő szőlők találhatók.
Szent János-dűlőnkben a legjobb formájukban vannak a pinot noir, az olaszrizling, a nero, az ottonel muskotály, a sárga muskotály és a menoire tövek. Ezen a területen és a hasonló adottságokkal rendelkező Öreg-hegyen várhatjuk a legjobb termést. A szőlőterületeink között rangidős Cinege-dűlő bázisát viszont az újonnan telepítettek mellett egy idősebb ültetvény adja, éppen ezért a folytonosság megőrzése érdekében itt már elkezdtük a fiatalítást.